HTML

A Pauleczki család Borospincéje Tolcsván

Érdekességek a borról, borászatról, a borhoz kapcsolódó gasztronómiáról Tokaj-Hegyalján. Zempléni kirándulása alkalmával látogassa meg családi pincészetünket, és kóstolja meg Tokaj-Hegyalja borait a történelmi borvidék egyik legszebb településén, Tolcsván. Várjuk szeretettel! Jelentkezzen telefonon: 36 30 232 9134.

Friss topikok

Linkblog

Közeledik a Borfesztivál!

2012.06.24. 10:30 A borász lánya

Idén is megrendezésre kerül a nagy sikerű Tolcsvai Borfesztivál.

Bővebb információ elérhető az alábbi linken valamint a borfesztivál hivatalos Facebook oldalán:

http://tolcsvaborfesztival.hu/

http://www.facebook.com/tolcsvaiborfesztival

Részletek hamarosan a blogban! 

Szólj hozzá!

Szösszenet Tolcsváról az 1864-és Tokaj-Hegyaljai Albumból

2012.02.25. 22:35 A borász lánya

Számomra érdekes könyvre bukkantam, eddig létezéséről sem tudtam, mert ügyesen bújt meg a könyvespolcon. Az 1864-es Tokaj-Hegyaljai Album újranyomott példányáról van szó, amiben azonnal a Tolcsvára vonatkozó bejegyzéseket kerestem! És találtam is!

Íme!

"Tolcsva mezőváros az Eperjes-Tokaji várhegység egyik völgyének nyílásán az Alföld felé, melyen hasonló nevű patak foly' végig, mely Vámos-Újfalu mellett is elhaladván a Bodroggal egyesül. Liszkához egynegyed, Patakhoz 1 órányira Várhegyén egy régi vár romjai látszanak.

lakosa 3064. Határa 3062 hold, s ebből szőlő 826. Talaja nyirok, néha kövecses.

Szőlőhegyei között elsőrendű: Cziróka, Paczoth, Gyapáros, 

Másodrendű: Előhegy, Várhegy, Nagy-Keő, Bikoldal,

 
A tájképen Tolcsva a vàros (benne a katolikus paplak 383 bécsi láb a tenger felett) és a völgy délkeletről fölvéve látszanak. A völgy jobb oldalán (a vízfolyás szerint) csupa Rhyolith magas hegyek, s ezeken a szőlők java. Egyike a magasabb hegyeknek a Térhegy 1246  bécsi láb, s ezen a legmagasabban fekvő szőlő 1138 láb a tenger felett."

Szólj hozzá!

A szőlőfürt fejlődése - A növekedési időszak

2010.12.03. 16:06 A borász lánya

A  virágok kinyílása és a megtermékenyítés után a bogyók fejlődésnek indulnak. Ennek két időszaka van: a növekedési és az érési időszak.

Növekedési időszak

A kötődés után a bogyók egy ideig gyorsabban, később lassabban növekednek. A növekedés kezdetén a bogyók jellegzetes morfológiai bélyege a vastag, kemény héj és a csekély beltartalom. Később a héj és a beltartalom aránya megváltozik; a héj egyre vékonyabb a beltartalom pedig egyre nagyobb lesz.

A bogyók kémiai összetétele kezdetben alig különbözik a szőlő többi részének kémiai összetételétől. A bogyók eleinte keményekzöldek és savanyúak.

A növekedő bogyók keménysége a bogyósejtekben jelenlevő nagy turgornyomású sejtnedvvel töltött vakuolumoknak és a sejtfalak merevségét előidéző protopektin-tartalomnak tulajdonítható.

A héjak zöd sejtsorai krolofillt tartalmaznak. A növekedési időszak kezdetén még a bogyó minden sejtjében, később pedig nagyobb mennyiségben már csak a héjsejtekben található krolofil. A zöld bogyók asszimilálnak is, de az itt keletkezett cukor rendkívül kis mennyiségű. A képződő cukor legnagyobb részét a fiatal bogyó a légzésre használja fel.

Savanyú ízét az almasav a borkősav, és a citromsav okozza. A felsoroltakon kívül a bogyóban még borostyánkősav is van. A növekedési időszakban a savtartalom mennyisége állandóan növekszik és ennek végén a zöld bogyó levének titrálható savtartalma 25-30 g/l is lehet!

A cserzőanyag a kis bogyónak még minden részében megtalálható. A növekedés előrehaladtával azonban a belső sejtekben kevesebb lesz, a külső sejtekben pedig töményedik a cserzőanyag tartalom. Ez a folyamat a magvakban is hasonlóan megy végbe.

A kocsányok a növekedés időszakában zöldek és lédúsak, még jelentős mennyisgű klorofillt, cserzőanyagot és nitrogénvegyületeket tartalmaznak.

Szólj hozzá!

Címkék: szőlőfürt szőlőszem

Az ősember is fogyasztott bort?

2010.11.26. 15:13 A borász lánya

Az ősember is fogyasztott bort?

A szőlőművelés és a vele elválaszthatatlanul összefüggő borkészítés ősrégi termelési ág, amelynek kezdete a történelem előtti idők homályába vész. Csak itt-ott találni olyan nyomokat, amelyek jelzik, hogy a szőlőnövény ősfajtái már a másodkorban megvoltak, sőt a harmadkor miocén korszakában– mint a leletek bizonyítják- az akkori enyhe éghajlatú - ma a sarkkörhöz tartozó- Izland és Grönland flórájában a szőlőnövény is megtalálható volt. Ugyancsak miocén korszakbeli Vitis leletek bizonyítják, hogy Franciaországban, a Rajna mellett, de a mai Anglia területén is virágzott a szőlő növény. Tokaj hegyaljáról, Erdőbényéről származik az egyik legjelentősebbnek tartott Vitis tokayensis néven ismert szőlőre utaló lelet. Ezek a szőlő leletek a Vitis rotundifolia és Ripária típusokhoz közel állók, de a harmad és negyedkori leleltekből már a Vitis vinifera jellegzetes vonásaira ismerni.

Ez utóbbi korszakban a primitív ember is megjelenik és ekkor már az a kérdés is felmerül, hogy a primitív ember felismerte-e már akkor a szőlőnek, mint gyümölcsnek vagy kierjedt levének hasznát.

A bizonyíték 

A kőkorszaktól kezdve erre is igenlő bizonyítékokkal rendelkezünk.  Görögországban, Olaszországban, Svájcban, Franciaországban és Belgiumban a szőlőművelés nyomaival találkozni. Az ősember lakta barlangokban és cölöpépítményekben egyéb gyümölcs magvak mellett megtalálták a szőlő magvait is, egyes helyeken olyan tömegben, hogy a sok egybegyűjtött mag már valami kezdetleges feldolgozásra enged következtetni.

Azokból az időkből, amikor a primitív ember letelepedett, kultúrtevékenységet és növénytermesztést folytatott, barlangok falán talált festmények, kőbe vésett ábrák és szobrok leletei között fellelhetők a szőlőnövény és a bor ismeretére mutató jelek. Azoknál az ősi kultúrnépeknél, melyek az írás bizonyos fajtáját is ismerték, írásaikban – cserepekbe, vagy kőbe vésve- szerepel a szőlő és a bor. Ilyen formán a szőlő és a bor ismerete egyidős az emberiséggel!

Az ókor népei életében is jelentős szerepe volt a szőlőnek és a bornak. Vallási mítoszok, irodalmi és művészi alkotások gyakori témája a szőlő és a bor.   

 

                                                           

Szólj hozzá!

Címkék: bor ősi borospince pauleczki borkészítés szőlőművelés szőlőfajták tolcsván

Pauleczki András és Andrásné Családi Pincészete Tolcsván

2010.11.17. 16:24 A borász lánya

Bor és borászkodás a múltból

 

A kezdetek, avagy kádárból borász

 

Felmenőink az 1800-as évektől szőlőtelepítéssel, műveléssel, hordó kíszítéssel, és bor értékesítéssel foglakoztak Tokaj-hegyalja festői településein, Olaszliszkán és Tolcsván. A régi családi iratok szerint a borászkodás akkor kezdődött, amikor vállakozó szellemű családtagunk elsajátította a hordókészítés mesterségét. A szükséges faipari műveletek elsajátítása után tapasztalt szakemberként biztosította a minőségi hordókat a település borászai számára.  

 

A II. Világháború alatt szőlőtermelésünk drasztikusan visszaesett, a háború utáni rehabilitációt pedig csak az 1950-es években alakult Nemzeti Vállalat, majd Állami Gazdaság és később a Borkombinát tudta teljesíteni. Eközben folyamatosan telepítettük, korszerűsítettük területeinket, hogy a Tokaj-hegyaljára jellemző fajták legkedvezőbb minőségű terméseit tudjuk szüretelni.

Furmint, hárslevelű, muskotály

A tájra jellemző fajták a furmint, a hárslevelű, és muskotály. Az ezekből készült boraink magas minőségét késői szüreteléssel és hagyományos feldolgozással érjük el. A szüret után keletkezett mustot hagyományos 300-400 évvel ezelőtt ásott, nemes penésszel bélelt pincénkben tároljuk, amely mintegy 300hl bor tárolására alkalmas.

Ha kedvet kapott a pince megtekintéséhez, látogasson el Tolcsvára, és keresse a Kossuth utca 53. számot a Rákóczi kastély közelében! 

A térképen való navigáláshoz használja a "+" és "-" jeleket.

  


View Larger Map

2 komment

Címkék: furmint hárslevelű bor pince muskotály borospince pauleczki tolcsva